Tűzgolyó (Metor) hadművelet
Arra az esetre, ha egy globális katasztrófa következne be a Földön, a Szövetség kidolgozott egy mentési tervet "Tűzgolyó hadművelet" néven.
Célja az, hogy a Föld lakóinak tömeges evakuálása során minél több életet mentsenek meg, ha szabad akaratuk alapján így döntenek, majd letelepítse őket egy másik bolygóra, hasonló környezeti feltételekkel.
1975 elején Valdar beszélt nekünk erről a „Q” bázison egy ilyen katasztrófa bekövetkezésének a lehetőségéről.
Ő (Valdar) azt mondta:
- A Földnek jelenleg két fő problémája van. Már korábban említettük Sola Kanandát.
Pillanatnyilag azonban hagyjuk figyelmen kívül ezt a második Napot, mert vannak más módok és eszközök a befolyásának a megszüntetésére. –
A „Q” bázisunkon először 1973-ban hallottunk a Naprendszerünkhöz közeledő Sola Kanandáról, Wy-Ora révén, aki kapcsolatba lépett velünk, hogy figyelmeztesse vele kapcsolatban a tagjainkat.
A Sola Kananda azt jelenti, hogy „egy Nap, amely még nem lángolt fel” – magyarázta nekünk.
A Rák csillagkép felől közeledik.
Ahogy Naprendszerünk egyre jobban a befolyási övezete alá kerül, a Szövetség időnként változásokat figyelt meg bolygónk mágneses mezőiben.
Az egyik ilyen zavar 1975 júniusában érte el a tetőpontját.
A naprendszereket összekötő mágneses mezőkben vagy folyosókban a két egymással szemben futó mágneses fluxus kapcsolatba lépett egymással.
Tehát ahelyett, hogy végigfutottak volna ellentétesen a folyosó teljes hosszában, sok helyen átugrottak egymásba, azaz irányuk megfordult.
- Ennek eredményeként a mágneses mezők elvesztették folytonosságukat, és a mágneses meghajtású űrhajók nem tudtak áthaladni a megszokott utazási folyosókon.
Ezért megszakadt a kapcsolat azokkal a szövetségi űrhajókkal, amelyek megbeszélt időpontokban kapcsolatot tartottak velünk.
Másrészt kapcsolatba kerültünk egy olyan hajóval is, amely a bolygónk körül keringett energiaellátás nélkül, így nem tudott továbbhaladni.
De van ennél sokkal súlyosabb probléma is – folytatta Valdar.
– A nukleáris robbanások, amelyek néhány évtizede történnek bolygótok különböző területein, sugárzási felhőket küldenek felfelé a légkörbe és még magasabb szintekre.
Ezt nagyon komolyan kell venni.
Ezekből a robbanásokból származó radioaktív csapadék nehéz fajsúlyú anyag, amely lefelé száll.
De vannak mikroszkopikus méretű szénrészecskék is, ezek aprók és a szemmel láthatatlanok, amelyek az ionoszférába kerülnek.
Ezek a részecskék annyira könnyűek, hogy nem szállnak vissza a talajra, hanem ott maradnak a légkörben lebegve.
Azonkívül légszennyezés is van.
Az évek során számos földi forrásból, például iparból stb.-ből származó szénrészecskék is felhalmozódtak ezeken a magasabb területeken, ahol megmaradnak és keverednek a radioaktív szénrészecskékkel.
Erre jön rá a Napotok sugárzása, amely most egy gyúlékony és robbanásveszélyes réteget hozott létre a bolygótok körül.
Értitek, mit jelent ez? –
Valdar ismét hangsúlyozta a helyzet súlyosságát.
- Igen, a napsugárzásnak most gyúlékony ionoszférája van a Föld körül.
Ezek a rétegek a felhőkben lévő szén különféle formáival telítettek nagy területeken, sok ezer mérföldön szétszóródva.
Ezek egyes területeken hőmérséklet-változásokat okoznak.
Bár ezeken a rétegeken a napsugarak még mindig átszűrődhetnek, egyes földi területek fel fognak melegedni, míg mások hidegebbé válnak.
A rakétáitoknak pedig az a célja, hogy nukleáris eszközöket robbantsanak fel a bolygótokon.
De ha ez a gyúlékony réteg egyszer meggyullad, az egész bolygótok tűzgolyóvá válhat! –
Valdar láthatóan nagyon aggódott a Föld lakosságának a biztonsága miatt.
Így folytatta:
- Ha felrobbantotok egy bizonyos nagyságú atombombát, vagy ha atomháború törne ki a Földön, végül az egész bolygó lángra lobbanthat.
Mégis ha van valami, amit a Szövetségnek sikerült elérnie a Földön az az, hogy a katonai és kormányzati vezetőitek már tisztában vannak azzal, hogy a tűzzel játszanak!
Ám néhány felelőtlen vezetőtök még így is egy helyi konfliktust indíthat el, ami továbbterjedhet. –
Rövid szünetet tartott, majd így folytatta:
- Van egy bolygó a Cetus (Cet) csillagképben (ti hívjátok így), amely több ezer évvel ezelőtt elpusztította magát.
Még mindig látható a Földről.
Most úgy néz ki a csillaga, mint egy vörös óriás, és most van a legfényesebb fázisában.
(Fordító megj. Talán a Mira lehet, mely vörös óriás változó csillag?)
Abban az időben e Cet csillagképben lévő bolygó ugyanazon a fejlődési szinten volt, mint jelenleg a Föld.
Ám felrobbantottak ott egy nukleáris szerkezetet magasan a bolygójuk felszíne felett.
Úgy véljük, hogy a Föld is hasonló sorsra juthat.
A „Tűzgolyó hadművelet” ötletét a Szövetség felettesei gondolták ki és valósították meg.
A művelet ténylegesen végrehajtható a Földön vagy bármely más lehetséges bolygón, ha azokon tömeges evakuálásra lenne szükség.
A speciálisan képzett űrhajós legénységünk folyamatosan készenlétben áll a Szövetség összes bolygóján, hogy azonnal reagáljanak, bárhol is legyenek, minden nagyobb meteor-vészhelyzetre. –
Valdar folytatta:
- Mindannyian egy figyelmeztető kódszóra indulnak el.
A Szövetség számos műholdat állított Föld körüli pályára, hogy megfigyelje ezeket a kritikus területeket.
Ha ezek a kritikus légköri rétegek meggyulladnának, akkor a műholdjaink riasztási jelet küldenének a Melchor űrállomásra, amely, mint tudjátok, a Naprendszeretek külső peremén található.
A Melchor kulcsfontosságú láncszem lesz a Tűzgolyó hadműveletben.
A vészhelyzeti kódot a Szövetség gondolat-kommunikációs rendszerén keresztül továbbítják a Szövetség összes bolygójára.
Mielőtt az összes gyúlékony réteg eléghetne a légkörben, a gyors gondolkodásunk és cselekvésünk mentheti meg a helyzetet, mivel űrhajók ezrei jönnek a Szövetségtől a földi lakosság egy részének evakuálása érdekében, ami azért lehetséges, mert becsléseink szerint még több napba telik, míg a tűz átterjed a Föld összes területére.
Ezért reméljük, hogy egy ilyen esemény során evakuálhatjuk a Föld lakosságának nagy részét, bár fennáll annak a lehetősége is, hogy bizonyos területeken egy részük elveszhet.
E mentési terv nélkül a Szövetség nem tudna sokat tenni a bolygótokért ilyen vészhelyzetben.
A „Tűzgolyó hadművelet” körülbelül 12 évvel ezelőtt (1963-ban) indult el.
De hová költöztessük a Föld lakosságát?
Ez volt a probléma.
Egyúttal mindig tekintetbe kellett vennünk a tragikus múlt figyelmeztetését, a Cet csillagképben fellángolt bolygót, így a Szövetségnek azonnal új otthont kellett keresnie az emberiség részére.
Tehát expedíciót szerveztünk, és találtunk egy bolygót, amely sok tekintetben hasonlít a Földre.
Ugyanazzal a légköri és a talajviszonyokkal rendelkezik, mint a Föld, majd ennek az új bolygónak az Epicot nevet adtuk.
Városokat terveztünk, házakat építettünk oda tágas kertvárosokkal körülvéve.
Minden házat egy hektárnyi kert vesz körül, és az épületek stílusa a földi családi házakhoz hasonló.
Jelenleg (1975-ben) az Epicot bolygó elérte azt a kiépítettségi fázist, hogy kertvárosaiban a Föld lakosságának nagy része már elfér.
Szövetségünknek van ebben tapasztalata, mert már egy olyan mesterséges holdat is, mint a Tritont, a Neptunusz körüli pályára állítottunk.
Ugyanakkor részt vettünk korábban egy bolygó lakosságának tömeges evakuálásában is vészhelyzet idején – tette hozzá Valdar.
Arra a kérdésre, hogy hol történt ez a tömeges evakuálás, Valdar azt válaszolta, hogy ez a Mars bolygó volt a mi naprendszerünkben.
Katasztrofális háború tört ki korábban a Marson, amely olyan mértékben pusztította el a bolygót, hogy a felszínén már nem lehetett élet.
- Megkérem Zyloo-t – mondta Valdar -, hogy egy speciális adásban beszéljen majd nektek a Mars történetéről, hogy hogyan vált lakhatatlanná az a bolygó, és hogyan kellett a lakosságnak újrakezdenie életét egy másik univerzumban.
Amit ti Mars bolygónak hívtok, azt most Sitonnak hívják, és jól beilleszkedett a Szövetség egészébe.
(Fordító megjegyzése: vagyis a Mars bolygó lakosságát a parallel-Marsra költöztették, a Sitonra, ahol egy hiperfejlett civilizációt alakítottak ki a Szövetség segítségével; ugyanez vonatkozik a parallel-Vénuszra, a Vango Salamiára is! Vagyis a 12 bolygó Szövetségén belül már két bolygón a mi naprendszerünkből átköltöztetett lakosság van! Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a Szövetség már 1927 óta azon fáradozik, hogy a Földet is beléptesse 13. bolygóként a Szövetségbe! Vagy úgy, hogy az egész bolygó lakosságra jó útra tér – ebben kudarcot vallottak -, vagy úgy, hogy az emberiség normálisabb részét átköltöztetik a katasztrófa előtt az Epicot bolygóra, és így az legyen a Szövetség 13. bolygója!)
Valdar betartotta a szavát, és 1975. június 4-én jött egy adás tőlük, de nem Zylootól, hanem Atrától, egy koldasitól, aki nagyon jól beszélt angolul.
Azt mondta:
– Valdar megkért, hogy vegyem fel a kapcsolatot veletek, és meséljek nektek a vörös bolygó pusztulásáról.
Először úgy terveztük, hogy Zyloo, az ősi marsi faj leszármazottja mesélje el ezt a történetet.
De jelenleg küldetésben van, most nem ér rá.
Én viszont megkaptam az összes infornációt, amit Grandor memóriabankjaiban őriznek erről az eseményről.
Még az ókorban is a Földön a „háború istenének” nevezték a Marsot, és joggal, mivel valóban harcias bolygó volt.
Jelenlegi elsivatagosodott állapota egy nukleáris háború következménye, amely miatt eltűnt az élet egy ideig a felszínéről.
Azonban a tudósaink most úgy vélik, hogy a Marsra lassan visszatér az élet, és egy napon ugyanolyan életlehetőségei lesznek, mint korábban.
Atra ezután röviden felvázolta az egykor Marson lakott faj korai történetét.
Hogy honnan jöttek a Marsra, azt később magyarázta el.
A Marsot virágzó bolygóként írta le a kevés vízkészlete ellenére.
- Sosem voltak olyan tengerei és óceánjai, mint a Földnek, de a sivatagos területei az elkerülhetetlen homokviharokkal a Marsot két lakható régióra osztották.
Ezek a két pólus köré összpontosultak.
Így a marsi civilizáció két részre oszlott: egy északi és déli féltekére, melyeknek mindegyike saját városokkal, iparral és mezőgazdasággal rendelkezett, bár voltak közöttük jellegzetes különbségek is.
Északon bőségesebb volt a vízellátás és termékenyebb volt talaj volt, ami jobb termést hozott.
Dél gazdagabb volt ásványokban és fémekben, ipara és technológiája meghaladta az északiakat.
Dél így korábban tudta kifejleszteni az űrutazás lehetőségét, bár még nem tudtak utazni a világűrben, de a két marsi holdra már eljutottak.
Végül heves rivalizálás és konfliktus alakult ki e két terület között.
A Dél, az agresszívebb rész, előbb fejlesztette ki az atomtechnológiát, mint az Észak, majd kialakult a harc az egész bolygó feletti irányításért.
Az Észak félt az ellenfele fejlett fegyvereitől, ennek eredményeként fegyverkezési verseny alakult ki köztük, ami robbanásveszélyes helyzetté alakult, mert a Déliek teljes uralmuk alá hajtották a két marsi holdat, és onnan távvezérelt rakétákat irányítottak az északi félre.
Aztán egy szörnyű éjszakán bekövetkezett! – folytatta Atra.
- A Dél lecsapott! Az egyik holdról pusztító robbanófejű rakétákat indított, melyek önmagunkban legalább 160 kilométer átmérőjű terület megsemmisítésére voltak képesek.
Majd további rakétákat indított a másik holdról is.
Ez szinte teljes pusztulást hozott Észak számára, és Dél ekkor úgy vélte, hogy diadalmaskodott.
Ám valahogy egy váratlan láncreakció nagy mennyiségű atomfegyvert robbantott fel, amelyeket Dél felhalmozott.
És ahogy ez a hatalmas fegyverarzenál az egyik pillanatról a másikra felrobbant, az egész bolygó remegni kezdett.
A pusztítás okozta tüzek még hetekig tomboltak.
Amikor ezek kihunytak, akkor kezdődött az igazi kín azoknak, akik túlélték a robbanásokat.
A sugárzás sokakat megölt, de még többen haltak meg éhezésben, mert az élelmiszer és a vízkészlet is szennyezett volt.
Aztán az intenzív sugárzási viharok mély sebeket hagytak maguk után a bolygó felületén.
A maroknyi túlélő megdöbbenve a szörnyű kínoktól, megkezdte a „túlélés” hadműveletet.
Ez azt jelentette, hogy akkor nem volt mást tenni, mint a Mars-felszín alá költözni, hogy elkerüljék a további mérgezést és a pusztító sugárzást.
Először kis településeket majd városokat építettek ki a felszín alatt, egyúttal energiát is tudtak termelni a földalatti városok áramellátására.
Az élelmiszereket a felszín alatt termesztették hermetikusan lezárt, átlátszó edényekben, hogy megakadályozzák a szennyeződést.
Tehát az egész földalatti világ el volt zárva a Mars bolygó felszínétől.
Atra elmondta, hogy ezeknek az új körülményeknek köszönhetően a marsi faj megváltozott, és egy új földalatti civilizáció jelent meg.
És ami eddig a felszín volt, az már csak az elemekre és zord légköri feltételekre volt bízva, amelyek a Mars arculatát olyanná változtatták, mint amilyennek az emberek ma látják a Földön.
Az odafent pusztító homokviharok már régen eltüntették az ősi marsi civilizációk minden nyomát.
A sarkvidékeken a nagy jégsapkák elolvadtak, bár mindig maradt még ott bizonyos mennyiségű jeges rész.
Sok generációnyi felszín-alatti létezés után úgy tűnt, hogy az emberek korlátozott élelem- és vízkészletekkel talán újra képesek lesznek alkalmazkodni a szörnyű külső környezeti feltételekhez.
De a növekvő népesség nyomása arra kényszerítette vezetőiket, hogy inkább egy új bolygót keressenek.
Olyan új űrhajókat fejlesztettek ki, melyek képesek voltak a világűr messzeségeibe eljutni, és minden irányban kutatási expedíciókat indítottak el. -
Atra azt mondta, hogy ekkor a Földet is figyelembe vették.
Elcsodálkoztak a bolygónkon, zöld síkságain, dombjain és hegyein és hatalmas óceánjain!
Mégis úgy döntöttek, hogy továbbfolytatják a keresést, és hét év után a Szövetség segítségével találtak egy szűz bolygót!
Sitonnak nevezték el, a remény bolygójának.
- Képzeljetek el olyan embereket, akik soha nem láttak még esőt, felhőket és a kék eget! – folytatta Atra.
- Micsoda élmény lehetett számukra azon az új bolygón járni, hogy először érzik a csillaguk melegét s az eső áldásait… hogy termékeny talajba vethettek magokat; olyan gyümölcsöket, zöldségeket, gabonákat ültethettek, amelyeket még soha nem kóstoltak meg!
Hogy gyermekek játszhatnak a saját csillaguk fényében.
Ez valóban egy isteni ajándék lehetett nekik.
Az újonnan kifejlődött marsi vagy szitoni civilizációban a "háború" szó már csak a tragikus múlt emlékeit idézi.
Felismerték a békés élet fontosságát.
Nincs pénzrendszerük.
A kereskedelmük cserekereskedelem, mivel ma már a nagy Föderáció részét képezik.
Hajóik a mágneses mezőben közlekednek, és békében élnek minden bolygóval.
A Földetek elérte az atomkort, mint korábban a Mars, a pusztulás energiáját!
Most már azonnal el tudjátok pusztítani a ti gyönyörű bolygótokat!
Azonban miért kellene megsemmisülnie egy fiatal bolygónak, amelynek még bő 500 millió éve van hátra???
Miért pusztuljon el???
A Szövetség komolyan kér benneteket, hogy változtassátok meg az utatokat és éljetek békében!
Az egyetemes energia hasznosításának kulcsa a harmónia, a jóindulat és a béke!
Lehet, hogy ezt még nehezen tudjátok elfogadni, de ez az igazság!
És nem az atom energiája.
