Egy fejezet Narciso Genovese 1958-as spanyol nyelvű ’Yo he estado en Marte’, A Marson voltam c. könyvéből, mely a Mars bolygó földrajzával foglalkozik:
„A Mars földrajzának általános jellemzői
Egyelőre csak a bolygó földrajzának általános jellemzőit mutatjuk be, azokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy jobban megértsük, miről fogunk beszélni.
A Föld kétharmadát víz borítja. Ellenben a Mars kétharmadát a szárazföld foglalja el, és csak egy kisebb részét borítja víz. Marson nincsenek nagy óceánok, de számos tengere van, melyek közül csak kevés van természetesen összekötve egymással. A szárazföldi rész két kontinensre osztható, amelyek mégis egységesek.
Helyesebb lenne azt mondani, hogy egyetlen kontinenst alkotnak, több tóval borítva, amelyek közül hat valódi tenger. A Mars tehát sokkal szegényebb vízben, mint a Föld, de vizei sokkal jobban eloszlanak, mivel ezt az eloszlást igazi mérnöki csodaelmék alkották meg, mert szinte az összes marsi tengert gigantikus csatornákkal kötötték össze.
Ezeknek a csatornáknak a létrehozása a Marson nélkülözhetetlenné vált, mivel a befagyott sarkvidékei területei jóval nagyobb kiterjedésűek, mint a Földön, így nyári jégolvadások korábban hatalmas árvizeket idéztek elő, melyeket a marsi népességnövekedés miatt meg kellett fékezni, ami végül a legcsodálatosabb mérnöki munkát eredményezte.
Marson jelenleg számos három-négy kilométer széles csatorna van.
E csodálatos csatornahálózat létrehozását nagyban segítette, hogy a Mars talaja többnyire sík. Nagyon kevés magas hegye van, de azok sem haladják meg a 2000 métert.
Orográfiai rendszerét (megj: a földrajznak egy bolygó felszíni formáit leíró ága) az egész marsi kontinensen szinte egyenletesen eloszló domblánc teszi teljessé. Síksága kiterjedt. A vulkánja csak egy van, de az is már időtlen idők óta inaktív.
Ez a marsi világ egyenletes, mérsékelt éghajlatú, amely lehetővé tette a lakosság kiegyensúlyozott népességeloszlását is, és amelynek kiegyensúlyozott vízeloszlását a marsi lakosság továbbtökéletesítette.
A Mars lakossága 600 millió fő.
A bolygó egynegyedét lefedő fagyos területeken kívül az összes marsi terület lakott, talaját pedig csodálatos mezőgazdasági rendszer műveli; hegyeit sűrű erdők borítják.
A Marson 1000 méterrel a tengerszint felett nincs magántulajdon, afelett minden közös tulajdonnak számít, melynek megőrzéséhez és gyarapodásához minden lakos hozzájárul. Nagy meglepetés volt számunkra, amikor ugyanazt az erdei fenyőt találtuk ott, mint ami a hegyeinkben nő.
A marsi lakosság magas lelki szintje szinte varázslatos. A fát olyan tiszteletben tartják, ami már az imádattal határos. Ezzel függ össze, hogy a marsiak szinte teljesen felszámolták a fahasználatot. Mivel a Mars talaja sokkal gazdagabb fémekben, mint a miénk, a marsiak magas szinten elsajátították a kohászatot. Minden fémből van náluk, még a papírt is az helyettesíti. Ugyanakkor senkinek sincs joga kiaknázni a felszín alatt öt méterrel mélyebben lévő földet.
Minden kitermelést a hegyekben végzik. De ha ebből a szempontból összehasonlítást tennénk a Földdel, hogy ők azt milyen kíméletesen teszik, az eredmény nagyon szégyenletes lenne számunkra.
Ne feledjék, a Mars fele akkora, mint a Föld, így a fagyott sarki régiói sokkal nagyobbak, mint a miénk.
Az élet az eltűnés küszöbén állt 2000 éve a Mars bolygón.
Belső energiatartalékai kezdtek kimerülni a túlzott kitermelés miatt, erdőterülete drámaian lecsökkent, éppúgy a vizek, tavak területei is, a sivatagok viszont elkezdtek terjeszkedni, és így végzetes csapások kezdték sújtani a marsi lakosságot. Ez késztette őket aztán egy igazi agrárforradalom bevezetésére, ami valódi megújuláshoz vezetett. Ezt a gigantikus reformot a marsi történelem leghíresebb és legtiszteltebb alakja, egy Dani nevű mester, az aktuális Krisztus indította el.
Ettől kezdve minden marsi lakos imádni kezdte a természetet. A talajt legfeljebb ezer méter magasságig és öt méter mélységig lehetett a termelésbe vonni. És minden marsi lakos azzá vált, ami korábban soha nem volt: bolygójának megszállott szeretője lett!
A Marson 10 Celsius fok az átlaghőmérséklet, de a lakosság négyötöde 16-18 fokos átlagklímában él, mivel a sarki területektől távolabb lakik. (Megj: Kárpát-medence átlaghőmérséklete 11 fok.)
Ez az ideális éghajlat, a tiszta, éltető légkörével együtt kedvező feltételeket biztosít a buja növényzet fejlődéséhez; a növénytermelésben azonban 2000 év óta azt a módszert alkalmazzák, amely csak nemrégiben lett ismert a Földön: a hidroponikát!
A hidroponikus rendszer lehetővé teszi a maximális hozam elérését minimális mennyiségű földterületen anélkül, hogy a földet kimerítené.
A marsi lakosság a tápláléka 70 százalékát ezzel az eljárással állítja elő; a marsi talaj így szinte teljes pihenést élvez, ami biztosítja rendkívüli termékenységét, a bolygó folyamatos bőségét és gazdagságát.
A Marson a lakosság nem a nagy városokban él, hanem számos kisebb településen. Csak Tanio, a főváros az egyetlen olyan település, amely igazán nagyvárosnak számít 250.000 lakossal.
Egy marsi ház sem magasabb két emeletnél, és még ezek is nagyon ritkán találhatók. A tipikus marsi ház egyszíntes, bár az sem magasabb hat méternél. Mindegyik háztetőkben vagy teraszokban végződik, amelyek igazi varázskertekké változnak át, közepén mindig kiemelkedve egy napenergia-vevő készülék található.
A bolygó minden települése központjában tudományos kutatóközpontok, mint templomok fehér épületei találhatók, melyeket minden marsi lakos szabadon látogathat.
A Mars bolygó minden lakosának folyamatosan három meghatározó tevékenységet kell végeznie:
1. testedzést,
2. mezőgazdasági termelés segítését,
3. tudományos kutatást.
Ezeket mindenkinek gyakorolnia kell."
(A rajz a Mars bolygó nyugati félgömbjét ábrázolja)
